Ádám aki oroszlánrészt vállalt így látta:
Nem ment minden zökkenő mentesen és ezt mindenki észrevette de szerintem a legtöbb akadályt eléggé könnyen vettük. Például az elsőt, mikor Robi lemondta a kunsztépítést. Szerintem jobb is így, Bence is hamar felvette a mi kis családias felfogásunkat és ritmusunkat.
Az egyik kedvenc részem az előkészületekben az amatőr kunsztok megépítése volt és amikor Bencével ketten összeraktuk a profi utakat. Nagyon élvezem ezt a kreatív "munkát". Eléggé hamar megtaláltuk a közös nevezőt a rákosligeti boulder rémmel és hatékonyan tudtunk munkálkodni.
Szerintem Péntek este és Szombat reggel érte el a szervező társaság a mély pontot. Sok feladat, kevés idő, kevés ember és néha hülye kérdések, ahogy az lenni szokott.
Szombaton igazi filmes pillanatot élhettünk meg ketten Zolival. Kint üldögéltünk a verseny kezdete előtt pár perccel, szótlanul és bizonytalanul hiszen a várt tömegek sehol sem voltak. Nagy csend amit egy az udvarba bekanyarodó ignis zaja tört meg és az azt követő 2 microbusz amiből pattogtak ki az emberek. Igazi nagy verseny volt az amatőrök között, ahol Bogi rendesen helyt állt és odapirított az ujjerős csapatnak.
Vasárnap jött az igazi nagy falat, profik és azon belül Battaiak. A kunsztok már a falon, az emberek már melegítenek és Bence is visszatért. Hatalmas csatákat láthattunk a 2 órás selejtezőn a döntőbe jutásért.Dávid nagyon jó formát villantott még a döntőben is akárcsak Csom Bogi. Nagyon jó érzés, hogy a profi női és férfi csoport dobogójának tetején fehérvári mászók állhattak. Bár nem értem hogy sikerült amatőrben harmadik helyet és profiban elsőt elérnie a Boginak, de vicces volt hiszen előző nap pont ezen poénkodtunk.
Jó utak, jó csapat és elszánt küzdelem minden oldalon és fronton. Talán egy mondatban így tudnám megfogalmazni az utóbbi 4-5 napot és magát a versenyt is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése